A Moszkvai Kisautók Gyárát (МЗМА) még 1929-ben alapították. A Keleti Blokk egyik legismertebb autómárkája 2002-ig létezett. A termelés rövid próbaüzem után, változatos formában és tartalommal, 2011-ben indult újra blogunkon.
További információ, szín- és típusválaszték: moszkvicsblog@gmail.com

Facebook

Friss topikok

Maps

Üzemi Hőmérséklet

2011.07.16. 11:53 | DózsaGyörgyunokája

Ungvár etnikai képe 1881 - 2001

Az 1881-es magyarországi népszámlálás szerint Ungvár – a relatív ruszin (rutén) többségű Ung megye székhelye – lakossága mindössze 11 ezer fő volt. Ungvár ekkor még egyértelműen magyarajkú város volt, a népesség 72 %-a magyar volt, s a település legnagyobb kisebbségét sem a ruszinok, hanem a „tótok”, azaz szlovákok alkották (14 %). Ungváron ekkor még alig 200 ruszin élt. 

 
Ungvár, 1881
Nemzetiség száma
aránya
magyar
8 182
72 %
német
837
7 %
tót
1611
14 %
rutén
255
2 %
egyéb
488
4 %
összesen
11 373
100 %
 
Nem kevésbé érdekes az északkelet-magyarországi város vallási összetétele. Ungvár azon kevés jelentős település közé tartozott (Munkács és Máramarossziget mellett), ahol a (magyar) izraeliták alkottak – relatív – röbbséget. A zsidókon kívül számottevő volt a római katolikusok és a görögkatolikusok aránya is. 
 
 
Ungvár, 1881
Vallásúak száma
aránya
római katolikus
3 715
33 %
görögkatolikus
2 706
24 %
református
697
6 %
izraelita
4 140
36 %
egyéb
115
1 %
összesen
11 373
100 %
 
Ungvár a történelmi Magyarország alkonyán, 1910-ben sem számított nagyvárosnak. Népessége még ekkor sem érte el a 17 ezer főt. Nemzetiségi képe nem változott számottevően a megelőző harminc évben, bár a magyar többség markánsabbá vált (80 %). 
  
Ungvár, 1910
Nemzetiségűek száma
aránya
magyar
13 590
80 %
német
1151
7 %
tót
1219
7 %
rutén
641
4 %
egyéb
318
2 %
összesen
16 919
100 %
  
Vallásilag viszont 1910-re többségbe kerültek a római katolikusok Ungvárban, bár a zsidók aránya továbbra is 30 % fölötti volt és a görögkatolikusok is jelentős arányt képviseltek. 
 
Ungvár, 1910
Vallásúak száma
aránya
római katolikus
5 481
32 %
görögkatolikus
4 473
26 %
református
1368
8 %
evangélikus
240
1 %
izraelita
5 305
31 %
összesen
16 919
100 %
 
A történelmi Magyarország felszabdalása után Ungvár az újonnan alakult Csehszlovákiához került. Az 1921-ben tartott első csehszlovák népszámlálás szerint Ungvár lakossága 20 ezer főre emelkedett, de a magyar többség megmaradt. Úgy is megmaradt, hogy a csehszlovák népszámlálás a korábbi magyar cenzustól jelentősen eltérő terminusokat alkalmazott, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy a magyarok arányát csökkenste. Ennek megfelelően – és eltérően a korábbi magyar gyakorlattól – a zsidókat külön nemzetiségként tüntették fel, bevezették a csehszlovák nép fogalmát, a ruszinokat pedig oroszként vették számításba. 
Így aztán 1921-re Ungvár magyar lakosságát 37 %-ban állapították meg, a csehszlovákok arányát 25 %-ra tornázták fel, a zsidók 18 %-ot tettek ki, és az „oroszok” súlya is minden addiginál nagyobbra nőtt (14 %). Reálisan a magyar lakosság aránya jóval 50 % fölött volt ekkor Ungváron. 
 
Ungvár, 1921
Nemzetiségűek száma
aránya
csehszlovák
5 064
25 %
orosz
2 807
14 %
német
435
2 %
magyar
7 712
37 %
zsidó
3 743
18 %
egyéb
842
4 %
összesen
20 601
100 %
 
Magyarország 1938 novemberében, a német és olasz bábáskodással létrejött első bécsi döntés értelmében szerezte vissza Ungvárt. Az 1941-es magyar népszámlálás már 35 ezer lakost talált Ungváron. Az etnikai szerkezet nem változott 1910 óta, maradt a 80 %-os magyar többség. Az ekkori magyar népszámlálás, szakítva a dualista korszak összeírásainak hagyományaival, bevezette a zsidó nemzetiség fogalmát, ami nem teljesen fedte az izraelita vallásúakat. 1941-ben Ungváron 2500 zsidó nemzetiségűt vettek számba. 
 
Ungvár, 1941
Nemzetiségűek száma
aránya
magyar
28 640
81 %
szlovák
665
2 %
ruszin
2 920
8 %
zsidó
2 500
7 %
összesen
35 251
100 %
 
1941-ben mérték fel utoljára népszámlálás keretében Ungvár vallási összetételét. A korábban zsidó többségű városban az izraeliták a harmadik helyre szorultak vissza, immáron nemcsak a katolikusok, de a görögkatolikusok is megelőzték őket. A refomátusok aránya 10 % fölé nőtt. 
 
Ungvár, 1941
Vallásúak száma
aránya
római katolikus
10 575
30 %
görögkatolikus
10 530
30 %
református
3 765
11 %
evangélikus
530
2 %
izraelita
9 576
27 %
összesen
35 251
100 %
 
A zsidó, vagy zsidónak minősített személyek elhurcolásával (kiirtásával) 1944-ben pótolhatatlan veszteséget szenvedett az ungvári magyarság. Kárpátalja, s benne Ungvár is a második világháború után a Szovjetunió része lett, Kárpátalja székhelye. 
Az immáron 100 ezer fölötti lakossággal rendelkező Ungvár ukrán város lett népileg is. Ennek oka az ukránok betelepülése, másrészt mert a hivatalos Ukrajna nem ismeri önálló nemzetiségként a ruszinokat. Az egykoron többsége alkotó magyarok száma erősen visszaesett (8 ezer főre), s a 21. század elején már több orosz élt Ungváron, mint magyar. 
  
Ungvár, 2001
Nemzetiségűek száma
aránya
ukrán
89 900
78 %
magyar
8 000
7 %
orosz
11 100
10 %
cigány
1700
1,5 %
szlovák
2 200
2,5 %
összesen
115 600
100 %
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kárpátalja

A bejegyzés trackback címe:

https://moszkvics.blog.hu/api/trackback/id/tr943071910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.