A Moszkvai Kisautók Gyárát (МЗМА) még 1929-ben alapították. A Keleti Blokk egyik legismertebb autómárkája 2002-ig létezett. A termelés rövid próbaüzem után, változatos formában és tartalommal, 2011-ben indult újra blogunkon.
További információ, szín- és típusválaszték: moszkvicsblog@gmail.com

Facebook

Friss topikok

Maps

Üzemi Hőmérséklet

2011.07.31. 16:22 | DózsaGyörgyunokája

Munkács etnikai képe, 1837 - 2001

Munkács a magyar történelem nevezetes városa az Alföld és a Kárpátok találkozásánál, a történelmi Bereg vármegyében. A kiváló magyar statisztikus, Fényes Elek által összeállított leírás szerint az 1830-as években Munkács lakossága mindösszesen 4000 fő volt. Fényes szerint Munkács “magyar-orosz (értsd: ruszin)-német” város volt nemzetiségi összetételét illetően, vallásilag pedig görögkatolikus többségű, jelentős katolikus, református, és zsidó lakosság mellett.

 
Munkács, 1837
Vallásúak száma
Aránya
katolikus
980
24 %
görögkatolikus
1388
35 %
evangélikus
87
2 %
református
895
22 %
zsidó
651
16 %
összesen
4001
100 %
 
Munkács lakossága jelentősen megnövekedett a 19. század második felétől, s 1881-ben már majdnem elérte a 10 ezer főt. Munkács ekkor már egyértelműen magyar többségű város volt, igen jelentős német és ruszin lakossággal. 
 
Munkács, 1881
Nemzetiségűek száma
Aránya
magyar
5 287
55 %
német
2 287
24 %
ruthén
1599
17 %
egyéb
471
5 %
összesen
9 644
100 %
 
Vallásilag gyökeres változás észlelhető az 1830-as évek után: Munkácson – Ungvárhoz hasonlóan – többségbe kerültek az izraeliták. 1881-ben Munkács majd minden második lakosa zsidó vallású volt. 
 
Munkács, 1881
Vallásúak száma
Aránya
katolikus
1848
19 %
görögkatolikus
2 339
24 %
evangélikus
116
1 %
református
872
9 %
izraelita
4 468
46 %
összesen
9 644
100 %
 
A történelmi Magyarország fennállásának utolsó harminc évében Munkács lakossága ismét majdnem a duplájára nőtt, 17 ezer lakos fölé. Etnikailag hangsúlyosabbá vált Munkács magyar jellege. 1910-ben már Munkács lakosságának 73 %-a volt magyar, a németek és ruszinok aránya csökkent. A ruszinoknak nemcsak az aránya, de a száma is csökkent 1881 óta, ami fokozott asszimilációról tanúskodik körükben. 
 
Munkács, 1910
Nemzetiségűek száma
Aránya
magyar
12 686
73 %
német
3 078
18 %
ruthén
1394
8 %
összesen
17 275
100 %

 

1881 után a keresztények aránya csak enyhén növekedett Munkácson. A Bereg megyei város zsidó – relatív – többsége megmaradt az első világháború előestéjén is. 

Munkács, 1910
Vallásúak száma
Aránya
katolikus
3 520
20 %
görögkatolikus
4 081
24 %
református
1771
10 %
izraelita
7 675
44 %
egyéb
228
1 %
összesen
17 275
100 %

A trianoni békediktátum elszakította Munkácsot Magyarországtól, a város Csehszlovákiához került. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás során a zsidókat külön nemzetiségként kezelték, így aztán nem csoda, hogy Munkács is zsidó várossá lett ezen cenzus alapján. Reálisan nézve persze Munkács továbbra is megmaradt magyarajkú településnek, mintegy 70 %-os magyar többséggel. A ruszinok aránya jelentősen megnőtt, nyilván azért, mert a korábban elmagyarosodó ruszinokat igyekeztek elkülöníteni a magyaroktól, esetleg ők maguk fedezték fel újból szláv identitásukat. A németek száma és aránya döbbenetesen lecsökkent az első világháború után, a csehszlovák népszámlálás már csak kevesebb mint 400 németet talált Munkácson. 

 
Munkács, 1921
Nemzetiségűek száma
Aránya
csehszlovák
1439
7 %
orosz (azaz ruszin)
4 936
24 %
német
385
2 %
magyar
4 864
23 %
zsidó
8 394
40 %
egyéb
847
4 %
összesen
20 865
100 %
 
Munkács lakossága a csehszlovák idők alatt is szépen nőtt. Magyarország 1938-ban kapta vissza a Latorca-parti várost. Az 1941-es magyar népszámlálás szerint az akkor már 31 ezer lakosú városban majd 80 %-os magyar többség volt. Az 1941-es magyar népszámlálásban az izraeliták egy részét külön zsidó nemzetiségként vették számba: Munkács még ekkor is zsidó relatív többségű város volt, ám a több mint 13 ezer munkácsi zsidó közül csak 9 ezret számítottak a magyarokhoz, a többit zsidó nemzetiségűként írták össze. Munkácson egyébként, bár 22 ezer magyart vettek számba, a magyar anyanyelvűek száma csak 20 ezer fő volt (64 %), viszont jelentősen megnövekedett a jiddis anyanyelvűek száma a városban (5 837 fő, 18 %). 
 
Munkács, 1941
Nemzetiségűek száma
Aránya
magyar
22 315
79 %
német
698
2 %
ruszin
3 788
12 %
zsidó
4 455
14 %
egyéb
346
1 %
összesen
31 602
100 %
 
1944-ben a megszálló németek felügyelete mellett a magyar hatóságok deportálták, német kézre adták Munkács lakosságának zsidó vagy zsidónak minősített lakosságát, akiket a lengyelországi haláltáborokban kiirtottak. Mivel a város lakosságának felét haláltáborba küldték, ezzel Munkács magyar etnikai többsége is megroppant.
 
Munkács új ukrán, szovjet urai természetesen főleg keleti szlávokkal, ukránokkal népesítették be a várost, s a ruszinokat nem ismerték el önálló népként. 
2001-ben, a független Ukrajna részeként Munkács lakossága 81 ezer fő. Ennek túlnyomó többsége ukrán (63 ezer fő), a magyarok száma lényegében változatlan a második világháború befejezése óta (7 ezer), s a 2000-es évek elején oroszból is több élt Munkácson, mint magyar. 
 
Munkács, 2001
Nemzetiségűek száma
Aránya
ukrán
63 000
77,1 %
magyar
7 000
8,5 %
orosz
7 300
9 %
cigány
1400
1,4 %
német
1600
1,9 %
összesen
81 600
100 %
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem kárpátalja

A bejegyzés trackback címe:

https://moszkvics.blog.hu/api/trackback/id/tr783114553

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.