Munkács a magyar történelem nevezetes városa az Alföld és a Kárpátok találkozásánál, a történelmi Bereg vármegyében. A kiváló magyar statisztikus, Fényes Elek által összeállított leírás szerint az 1830-as években Munkács lakossága mindösszesen 4000 fő volt. Fényes szerint Munkács “magyar-orosz (értsd: ruszin)-német” város volt nemzetiségi összetételét illetően, vallásilag pedig görögkatolikus többségű, jelentős katolikus, református, és zsidó lakosság mellett.
Munkács, 1837  |    Vallásúak száma  |    Aránya  |   
katolikus  |    980  |    24 %  |   
görögkatolikus  |    1388  |    35 %  |   
evangélikus  |    87  |    2 %  |   
református  |    895  |    22 %  |   
zsidó  |    651  |    16 %  |   
összesen  |    4001  |    100 %  | 
Munkács, 1881  |    Nemzetiségűek száma  |    Aránya  |   
magyar  |    5 287  |    55 %  |   
német  |    2 287  |    24 %  |   
ruthén  |    1599  |    17 %  |   
egyéb  |    471  |    5 %  |   
összesen  |    9 644  |    100 %  | 
Vallásilag gyökeres változás észlelhető az 1830-as évek után: Munkácson – Ungvárhoz hasonlóan – többségbe kerültek az izraeliták. 1881-ben Munkács majd minden második lakosa zsidó vallású volt. Munkács, 1881  |    Vallásúak száma  |    Aránya  |   
katolikus  |    1848  |    19 %  |   
görögkatolikus  |    2 339  |    24 %  |   
evangélikus  |    116  |    1 %  |   
református  |    872  |    9 %  |   
izraelita  |    4 468  |    46 %  |   
összesen  |    9 644  |    100 %  | 
Munkács, 1910  |    Nemzetiségűek száma  |    Aránya  |   
magyar  |    12 686  |    73 %  |   
német  |    3 078  |    18 %  |   
ruthén  |    1394  |    8 %  |   
összesen  |    17 275  |    100 %  | 
1881 után a keresztények aránya csak enyhén növekedett Munkácson. A Bereg megyei város zsidó – relatív – többsége megmaradt az első világháború előestéjén is.
Munkács, 1910  |    Vallásúak száma  |    Aránya  |   
katolikus  |    3 520  |    20 %  |   
görögkatolikus  |    4 081  |    24 %  |   
református  |    1771  |    10   %  |   
izraelita  |    7 675  |    44 %  |   
egyéb  |    228  |    1 %  |   
összesen  |    17 275  |    100 %  | 
A trianoni békediktátum elszakította Munkácsot Magyarországtól, a város Csehszlovákiához került. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás során a zsidókat külön nemzetiségként kezelték, így aztán nem csoda, hogy Munkács is zsidó várossá lett ezen cenzus alapján. Reálisan nézve persze Munkács továbbra is megmaradt magyarajkú településnek, mintegy 70 %-os magyar többséggel. A ruszinok aránya jelentősen megnőtt, nyilván azért, mert a korábban elmagyarosodó ruszinokat igyekeztek elkülöníteni a magyaroktól, esetleg ők maguk fedezték fel újból szláv identitásukat. A németek száma és aránya döbbenetesen lecsökkent az első világháború után, a csehszlovák népszámlálás már csak kevesebb mint 400 németet talált Munkácson.
Munkács, 1921  |    Nemzetiségűek száma  |    Aránya  |   
csehszlovák  |    1439  |    7 %  |   
orosz (azaz ruszin)  |    4 936  |    24 %  |   
német  |    385  |    2 %  |   
magyar  |    4 864  |    23 %  |   
zsidó  |    8 394  |    40 %  |   
egyéb  |    847  |    4 %  |   
összesen  |    20 865  |    100 %  | 
Munkács lakossága a csehszlovák idők alatt is szépen nőtt. Magyarország 1938-ban kapta vissza a Latorca-parti várost. Az 1941-es magyar népszámlálás szerint az akkor már 31 ezer lakosú városban majd 80 %-os magyar többség volt. Az 1941-es magyar népszámlálásban az izraeliták egy részét külön zsidó nemzetiségként vették számba: Munkács még ekkor is zsidó relatív többségű város volt, ám a több mint 13 ezer munkácsi zsidó közül csak 9 ezret számítottak a magyarokhoz, a többit zsidó nemzetiségűként írták össze. Munkácson egyébként, bár 22 ezer magyart vettek számba, a magyar anyanyelvűek száma csak 20 ezer fő volt (64 %), viszont jelentősen megnövekedett a jiddis anyanyelvűek száma a városban (5 837 fő, 18 %). Munkács, 1941  |    Nemzetiségűek száma  |    Aránya  |   
magyar  |    22 315  |    79 %  |   
német  |    698  |    2 %  |   
ruszin  |    3 788  |    12 %  |   
zsidó  |    4 455  |    14 %  |   
egyéb  |    346  |    1 %  |   
összesen  |    31 602  |    100 %  | 

Munkács, 2001  |    Nemzetiségűek száma  |    Aránya  |   
ukrán  |    63 000  |    77,1 %  |   
magyar  |    7 000  |    8,5 %  |   
orosz  |    7 300  |    9 %  |   
cigány  |    1400  |    1,4 %  |   
német  |    1600  |    1,9 %  |   
összesen  |    81 600  |    100 %  | 

A Moszkvai Kisautók Gyárát (МЗМА) még 1929-ben alapították. A Keleti Blokk egyik legismertebb autómárkája 2002-ig létezett. A termelés rövid próbaüzem után, változatos formában és tartalommal, 2011-ben indult újra blogunkon.