Munkács a magyar történelem nevezetes városa az Alföld és a Kárpátok találkozásánál, a történelmi Bereg vármegyében. A kiváló magyar statisztikus, Fényes Elek által összeállított leírás szerint az 1830-as években Munkács lakossága mindösszesen 4000 fő volt. Fényes szerint Munkács “magyar-orosz (értsd: ruszin)-német” város volt nemzetiségi összetételét illetően, vallásilag pedig görögkatolikus többségű, jelentős katolikus, református, és zsidó lakosság mellett.
Munkács, 1837 | Vallásúak száma | Aránya |
katolikus | 980 | 24 % |
görögkatolikus | 1388 | 35 % |
evangélikus | 87 | 2 % |
református | 895 | 22 % |
zsidó | 651 | 16 % |
összesen | 4001 | 100 % |
Munkács, 1881 | Nemzetiségűek száma | Aránya |
magyar | 5 287 | 55 % |
német | 2 287 | 24 % |
ruthén | 1599 | 17 % |
egyéb | 471 | 5 % |
összesen | 9 644 | 100 % |

Munkács, 1881 | Vallásúak száma | Aránya |
katolikus | 1848 | 19 % |
görögkatolikus | 2 339 | 24 % |
evangélikus | 116 | 1 % |
református | 872 | 9 % |
izraelita | 4 468 | 46 % |
összesen | 9 644 | 100 % |
Munkács, 1910 | Nemzetiségűek száma | Aránya |
magyar | 12 686 | 73 % |
német | 3 078 | 18 % |
ruthén | 1394 | 8 % |
összesen | 17 275 | 100 % |
1881 után a keresztények aránya csak enyhén növekedett Munkácson. A Bereg megyei város zsidó – relatív – többsége megmaradt az első világháború előestéjén is.
Munkács, 1910 | Vallásúak száma | Aránya |
katolikus | 3 520 | 20 % |
görögkatolikus | 4 081 | 24 % |
református | 1771 | 10 % |
izraelita | 7 675 | 44 % |
egyéb | 228 | 1 % |
összesen | 17 275 | 100 % |
A trianoni békediktátum elszakította Munkácsot Magyarországtól, a város Csehszlovákiához került. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás során a zsidókat külön nemzetiségként kezelték, így aztán nem csoda, hogy Munkács is zsidó várossá lett ezen cenzus alapján. Reálisan nézve persze Munkács továbbra is megmaradt magyarajkú településnek, mintegy 70 %-os magyar többséggel. A ruszinok aránya jelentősen megnőtt, nyilván azért, mert a korábban elmagyarosodó ruszinokat igyekeztek elkülöníteni a magyaroktól, esetleg ők maguk fedezték fel újból szláv identitásukat. A németek száma és aránya döbbenetesen lecsökkent az első világháború után, a csehszlovák népszámlálás már csak kevesebb mint 400 németet talált Munkácson.
Munkács, 1921 | Nemzetiségűek száma | Aránya |
csehszlovák | 1439 | 7 % |
orosz (azaz ruszin) | 4 936 | 24 % |
német | 385 | 2 % |
magyar | 4 864 | 23 % |
zsidó | 8 394 | 40 % |
egyéb | 847 | 4 % |
összesen | 20 865 | 100 % |

Munkács, 1941 | Nemzetiségűek száma | Aránya |
magyar | 22 315 | 79 % |
német | 698 | 2 % |
ruszin | 3 788 | 12 % |
zsidó | 4 455 | 14 % |
egyéb | 346 | 1 % |
összesen | 31 602 | 100 % |

Munkács, 2001 | Nemzetiségűek száma | Aránya |
ukrán | 63 000 | 77,1 % |
magyar | 7 000 | 8,5 % |
orosz | 7 300 | 9 % |
cigány | 1400 | 1,4 % |
német | 1600 | 1,9 % |
összesen | 81 600 | 100 % |