Nem kevésbé érdekes az északkelet-magyarországi város vallási összetétele. Ungvár azon kevés jelentős település közé tartozott (Munkács és Máramarossziget mellett), ahol a (magyar) izraeliták alkottak – relatív – röbbséget. A zsidókon kívül számottevő volt a római katolikusok és a görögkatolikusok aránya is. 

 

 

Ungvár a történelmi Magyarország alkonyán, 1910-ben sem számított nagyvárosnak. Népessége még ekkor sem érte el a 17 ezer főt. Nemzetiségi képe nem változott számottevően a megelőző harminc évben, bár a magyar többség markánsabbá vált (80 %). 

  

Vallásilag viszont 1910-re többségbe kerültek a római katolikusok Ungvárban, bár a zsidók aránya továbbra is 30 % fölötti volt és a görögkatolikusok is jelentős arányt képviseltek. 

 

A történelmi Magyarország felszabdalása után Ungvár az újonnan alakult Csehszlovákiához került. Az 1921-ben tartott első csehszlovák népszámlálás szerint Ungvár lakossága 20 ezer főre emelkedett, de a magyar többség megmaradt. Úgy is megmaradt, hogy a csehszlovák népszámlálás a korábbi magyar cenzustól jelentősen eltérő terminusokat alkalmazott, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy a magyarok arányát csökkenste. Ennek megfelelően – és eltérően a korábbi magyar gyakorlattól – a zsidókat külön nemzetiségként tüntették fel, bevezették a csehszlovák nép fogalmát, a ruszinokat pedig oroszként vették számításba. 

Így aztán 1921-re Ungvár magyar lakosságát 37 %-ban állapították meg, a csehszlovákok arányát 25 %-ra tornázták fel, a zsidók 18 %-ot tettek ki, és az „oroszok” súlya is minden addiginál nagyobbra nőtt (14 %). Reálisan a magyar lakosság aránya jóval 50 % fölött volt ekkor Ungváron. 

Ungvár, 1921	Nemzetiségűek száma	aránya
csehszlovák	5 064	25 %
orosz	2 807	14 %
német	435	2 %
magyar	7 712	37 %
zsidó	3 743	18 %
egyéb	842	4 %
összesen	20 601	100 %

 

Magyarország 1938 novemberében, a német és olasz bábáskodással létrejött első bécsi döntés értelmében szerezte vissza Ungvárt. Az 1941-es magyar népszámlálás már 35 ezer lakost talált Ungváron. Az etnikai szerkezet nem változott 1910 óta, maradt a 80 %-os magyar többség. Az ekkori magyar népszámlálás, szakítva a dualista korszak összeírásainak hagyományaival, bevezette a zsidó nemzetiség fogalmát, ami nem teljesen fedte az izraelita vallásúakat. 1941-ben Ungváron 2500 zsidó nemzetiségűt vettek számba. 

Ungvár, 1941	Nemzetiségűek száma	aránya
magyar	28 640	81 %
szlovák	665	2 %
ruszin	2 920	8 %
zsidó	2 500	7 %
összesen	35 251	100 %

 

1941-ben mérték fel utoljára népszámlálás keretében Ungvár vallási összetételét. A korábban zsidó többségű városban az izraeliták a harmadik helyre szorultak vissza, immáron nemcsak a katolikusok, de a görögkatolikusok is megelőzték őket. A refomátusok aránya 10 % fölé nőtt. 

 

A zsidó, vagy zsidónak minősített személyek elhurcolásával (kiirtásával) 1944-ben pótolhatatlan veszteséget szenvedett az ungvári magyarság. Kárpátalja, s benne Ungvár is a második világháború után a Szovjetunió része lett, Kárpátalja székhelye. 

Az immáron 100 ezer fölötti lakossággal rendelkező Ungvár ukrán város lett népileg is. Ennek oka az ukránok betelepülése, másrészt mert a hivatalos Ukrajna nem ismeri önálló nemzetiségként a ruszinokat. Az egykoron többsége alkotó magyarok száma erősen visszaesett (8 ezer főre), s a 21. század elején már több orosz élt Ungváron, mint magyar.